…sőt több

Nemrégen volt szerencsém betévedni az érdi Volier vadászboltba. A régi helyen kerestem őket, de miután megtudtam, hogy elköltöztek, rögtön a kapott címre hajtottam.

Elsősorban lőszervásárlási szándékkal tértem be, bár nem tagadom, hajtott a kíváncsiság is. Szerettem volna megnézni az új üzletet.

Kellemes meglepetés volt, hogy az új építésű „üvegpalota” előtt – melynek emeleti részét teljes egészében a vadászbolt uralja – könnyűszerrel tudtam parkolni.

Alaposan szemügyre vettem a bejáratot, és ekkor ért a következő igen kellemes csalódás. Szombaton is nyitva! A főváros közelében ritkaságszámba mennek az ilyen vadászboltok…

Az ízléses falépcső melletti trófeák megszemlélése után „kitárult a mennyország kapuja”. Az előtérben – a bőrgarnitúrán terpeszkedve – vidám vadászok beszélgettek. A mellettük lévő képernyőn ismerős filmkockákat lehetett látni: egyik jeles vadász-videósunk legújabb filmje ment a lejátszón.

Maga a helyiség sokkal nagyobb, szebb, világosabb és tágasabb, mint a régi. Azt első ránézésre megállapítottam, hogy az árukínálat is jelentősen bővült. Itt végre nem csak a pult mögül szolgálják ki a vevőt, hanem – persze a fegyverek, a lőszerek, valamint az optikák kivételével – minden árucikket kézbe lehet fogni, és alaposan szemügyre venni – csak le kell emelni a polcról.

Ősze László, a bolt tulajdonosa készségesen fogadott, és egyből a többiek közé invitált. Furcsa érzés volt látni, hogy milyen „klubélet” folyik itt. Mintha nem is vadászboltban lennénk.

Később megtudtam, hogy mindez szándékos és tudatos volt az üzletvezető részéről. Ő azt szerette volna, ha az új „Volier” nem csupán egy kereskedelmi egység lenne a sok közül, hanem akkor is szívesen betérnének ide a vadászok, ha éppen nem akarnak semmit sem vásárolni. Már most, a nyitás után alig egy hónappal afféle szellemi műhelyként kezd működni a bolt.

És jönnek is sorban a zöldruhások. Hol egy-egy szaftos pletykát mesélnek, hol a legutóbbi vadászélményüket teszik közkinccsé, hol pedig komoly szakmai beszélgetéseket folytatnak.

Mint megtudtam, van olyan környékbeli vadásztársaság, amely itt a boltban tartotta az IB ülését. Merthogy erre is van lehetőség, rendelkezésre áll ugyanis egy kitűnően felszerelt, barátságos tárgyalóhelyiség.

Lőszerekből szinte teljes a választék, ha pedig egy adott különleges kaliberű vagy fajtájú töltény nincs raktáron, felírják az érdeklődő telefonszámát, beszerzik a muníciót, és értesítik, hogy mehet érte. Ugyanez vonatkozik a távcsövekre, ruházati cikkekre, lábbelikre, kiegészítőkre. Az árak viszonylag szolidak, a kínálat maximálisan kielégítő, az eladók hozzáállása példás.
Az utcáról betérő vevőket is leültetik, tanácsot adnak nekik, megkérdezik, hogy mit szeretnének, és ez által sokkal oldottabb légkörben zajlik a vásárlás.

Odafigyelnek az emberre.

Nem a két lábon járó pénztárcát látják benne, hanem az embert – a vadászembert. Apróságok ezek, mégis óriási dolgok.

A cég szlogenje is erre utal: „Minden, ami a vadászathoz szükséges, sőt több”. Sokkal több…

WP.